Ezen a hétvégén abban a hitben utazhattunk  Csanádapácára, hogy egy sok gólos mérkőzést nézhetünk meg. Azt találgattunk ki hány gólt szerez majd és mekkora lesz a különbség a két csapat között.
Ami a meglepetést okozta, hogy szinte különbség sem volt a csapatok között.
 Külön nem elemezném a két félidőt hiszen a 90 perc alatt egy értelmes helyzetet nem tudtunk felmutatni, kivétel ez alól Bozsár Gabi ziccere ami szintén nem egy szép támadás végén alakult ki, hanem egy előre vágott labdából, amit ő befutott és a kapujából kimozduló kapus feje fölött szépen emelt a hosszúba. A találkozó első perceiben szereztük meg a vezetést Bíró Tibi révén, szabadrúgásból. A sorfal mellett laposan helyezte a labdát a hosszú alsó sarokba. Ami hatalmas csodálkozást keltett a nézőtéren az az volt, hogy innentől kezdve hármat nem tudtunk passzolni -ennek megfelelően támadásunk is alig alig volt-. Végig a mezőnyben folyt a játék míg a kapuk érintetlenek maradtak. A második félidőben egyenlítettek a hazaiak abeharangozóban is kiemelt Varga Gabi révén. A fiatal csatár a védők gyűrűjéből kilépve szépen rúgta ki a hosszú alsót. A továbbiakban próbáltuk fokozni a játék ritmusát, de nem mentünk vele semmire. Egy felszabadításnak indult "gyertyára" lecsapott Bozsár Gabi és már az említett módon talált be. A végeredmény egy nyögvenyelős 1:2. Azt hiszem egy szerencsénk volt ezen a mérkőzésen, ami nem más mint, hogy a hazaiak kicsit képzetlenebbek voltak mint mi és ezzel nem szeretném őket megbántani, de ha kicsit jobban játszanak azt hiszem a végeredmény sima hazai győzelem.
Mert ilyen enerváltan és lélektelenül játszani régen láttam már a csapatot persze vannak kivételek is. Tasi Robi végig robotolta a kilencven percet sajnálatos módon nem sikerült betalálnia. Bíró Tibi a gólja ellenére játéka miatt is a jók közé sorolható, hiszen a hazai támadásokat nagy százalékos arányban megállította és azt láttuk tőle amit megszoktunk. Nyugodt precíz játékot. A másik gólszerző Bozsár Gabi is kiérdemelte azt, hogy újra helyet kapjon a jók között. Jól játszott, azonban passzai nem mindig voltak sikeresek, de a mérkőzést eldöntő találat megszerzése és ennek kivitelezése megmutatta mire is képes ő.
Történt egy sajnálatos esemény is a találkozón. A csapatkapitányunkat elveszítettük. Matuz Tomit a mérkőzés elejétől kezdve csúnyán "faragták", majd a sokadik belépő úgy találta el, hogy már képtelen volt folytatni a játékot. Reméljük minél hamarabb felépül és képes lesz újra játékra jelentkezni, hiszen szükség van Rúni játékára hétről hétre.
Egy szó mint száz, ez a teljesítmény egyszerűen semmi volt. A velünk párhuzamosan zajló mérkőzések eredményei azonban felértékelték ezt a három pontot. Okány vereséget szenvedett és Békésszentandrás is. Okány hazai pályán battonyától 0:1-re, Szentandrás pedig idegenben Dévaványán 2:1-re. Ezek tudatában két ponttal megelőztük Okányt (előre lépve így a harmadik helyre), és két ponttal vagyunk lemaradva Békésszentandrás mögött ( már ők is látótávolságban vannak). Kétegyháza hozta a kötelező és tovább vezetik a másodosztályt.
A következő fordulóban Vésztő csapata látogat hozzánk tehát újra gyarapíthatjuk pontjaink számát hárommal, bár az apácai meccsből kiindulva azt hiszem idén már nincs "biztos meccs". Persze ez csak lehet egy egyszeri rossz forma, de hazai pályán ez megengedhetetlen.
Itthon nem lehet a pálya egyenetlenségére fogni semmit, továbbá a több mint másfél éve húzódó veretlenségünk sem elhanyagolható ok amelett, hogy kötelező győzelmet aratnunk Vésztő ellen, de többet majd a beharangozóban.