Olyan reményekkel utazhattunk Békésszentandrásra, hogy egy győzelem esetén akár a tabella élére is ugorhattunk volna, ha riválisunk, vagyis az MTE képes lett volna pontot rabolni Kétegyházától vagy ami a legjobb lett volna, hogy győzelemmel távoznak az éllovas otthonából. Sajnos a három büntető és a két kiállítás megpecsételte a zöld oroszlánok sorsát és 1:0-ás vereséget szenvedtek.

Na de térjünk is át a mi mérkőzésünkre. Először is le szeretném szögezni rögtön a beszámolóm elején, hogy aki eddig olyan ábrándokat dédelgetett magában, hogy Magyarbánhegyes az a csapat amelyik a megyében a legdurvább és a játékosaink alattomosak, akkor ezt rögtön szerte kell foszlatnom. Ezeknek az embereknek azt üzenem, hogy látogassanak ki egy szentandrás meccsre és látni fogják, hogy milyen alattomos és sunyi módon képesek barbár stílusban játszani a pályán. Bizonyíték: Bozsár Gabit az első félidő felénél -nagyjából-, muszáj volt lecserélni hiszen akkora rúgást mért rá a hazaiak egyik játékosa, hogy örülünk ha a következő fordulóban képes lesz vállalni a játékot, továbbá Matuz Tomi fogát összeszorítva játszotta végig a mérkőzést, mivel a bal karjára kapott egy hatalmas rúgást. Talán a hazaiak azt az utasítást kapták, hogy minden áron(!!!) állítsák meg játékosainkat. Itt azonban nincs vége a sérültek listájának. Turcsek Zolit is kíméletlen módon lerúgták, de mondjuk azt, hogy nem is vártunk mást? Hogy miért mondom ezt? Mindjárt leírom a gondolataimat mostmár ténylegesen a mérkőzésen történtekkel együtt.

A találkozó kezdetét követően az volt a nagy kérdés, hogy Fazekas Sanyi hogyan képes semlegesíteni a pályán a hazaiak gólzsákját Ugrait. Azt kel mondanom, hogy ha ezt a mérkőzést valamelyik tv csatornán közvetítették volna, Ugrai nevét egyszer sem hallottunk volna, hiszen Kula mint egy árnyék rátapadt a hazai csatárra és nem engedte labdához jutni. Sajnálatos módon a mérkőzés korai szakaszában hátrányba kerültünk. Egy beívelt labdánál érthetetlen módon nem figyelt senki a hosszún érkező játékosra aki élt a felkínált lehetőséggel és gólra váltotta azt. Ennél a pontnál azt hiszem a szurkolóknak is nagy szerepet vállaltak abból a bizonyos feltámadásból, hiszen azt kell mondaom belehajszoltuk csapatunkat a győzelembe. Hamar észhez tértek a játékosaink és egy két Bozsár lövésnek köszönhetően zavarba is hoztuk a hazaiakat. Egy szögletet követően kialakult egy kis kavarodás a szentandrási kapu előtt, ahol Bozsár reagált a leggyorsabban és megpróbált a kapuba találni, de a hazaiak védője a lebda helyett a lábát rúgta el irdatlan erővel. Az eset következménye nem volt más mint hosszú ápolás és büntető. Riadtan néztük az eseményeket, azonban megkönnyebültünk amikor láttuk, hogy Bozsár játékképes és vissza akar térni a játéktérre. Eközben a büntetőpontra Tasi Robi tette le a labdát, aki a kapust elküldve gyufáért a kapu bal alsó sarkát lőtte ki.(1:1).

A játékvezetői hármas hellyel közzel tűrhetően dirigált. Azért nem említem meg azokat az eseményeket amikor jogtalan sárgákat osztogatott a bíró vagy képzeletbeli leshelyzeteket integettek a partjelzők, mert ha ezek nem történtek volna meg akkor nagy valószínűséggel BL meccset játszottak volna a csapatok és nem megyei másodosztályú bajnokságban lennénk. Na de ezekhez a tévedésekhez már kezdünk hozzászokni és ahhoz is, hogy nekünk rendre 11+3 ember ellen kell megvívnunk minden ki-ki mérkőzést. Amit ebből ki szerettem volna hozni az nem más, mint az az eset, amit még a hazaiak sem értettek, hogy hogyan kaphatta meg második sárgáját Fazekas Sanyi azért, hogy az Ugarival való versenyfutásban Kula volt a kedvezőbb pozícióban Ugrai pedig mögötte elhelyezkedve felbukott Sanyi lábában. A bírósporttárs ezt faultnak titulálta és második sárgával az öltözőbe küldte a játékosunkat. A szünet előtt történt az eset tehát így vonulhattak pihenni a csapatok.

Emberhátrányban pár percig megilletődötten folytattuk a második játékrészt, de hamar újra fellendült a játék. Helyzetek itt is ott is, de eredménytelenül. A következő fontos esemény Ugrai Sándor kiállítása. Saját butaságának köszönhetően megkapta második sárga kártyáját és indulhatott Fazekas után tusolni. Kiegyenlített erőviszonyok mellett újra izgalmas játékot láthattak a kilátogatók. Mivel mindkét csapatnak égetően nagy szüksége volt a három pontra így a premier league-re jellemző játék alakult ki a pályán. Ez kicsit erős hasonlat, de a gólszerzési lehetőség adott volt mindkét csapat előtt, hiszen helyzet helyzetet követett mindkét oldalon. A lefújáshoz közelítve már kiegyeztünk volna a döntetlennel is amikor egy szélről érkező beadást követően Tasi Robi emelkedett a legmagasabbra és elemi erővel bólintott a ketrecbe.(1:2).

A hazai középkezdés után 10 másodperccel véget vetett a játéknak a sípmester és örömmel vehettük tudomásul, hogy végre jó játékkal sikerült túlszárnyalnunk ellenfelünket.

Ezen a mérkőzésen a csapat mint egység megmutatta mire képes, de azt hiszem a nehéz pillanatokban kiemelkedett Matuz Tomi és Tasi Robi, akik vitték előre a csapatot akkor amikor hátrányba majd ideiglenesen emberhátrányba kerültünk. Jók közé sorolnám még Nagy Balázst is aki hosszú idő után újra régi énjére emlékeztetve játszott, reméljük ez mostmár minden héten így lesz, illetve Hegyi Tibit, aki a lefújáshoz közeledve két ziccernél is nagy lélekjelenléttel hárított, hozzásegítve ezzel az MFC-t a három pont begyűjtéséhez. Ha közülük kell választani mérkőzés legjobbja címre valakit, akkor a választottam ezesetben Tasi Robi lenne, hiszen két góljával eldöntötte a mérkőzést és emelett nem elhanyagolható az sem, hogy hihetetlenül nagy elánnal vetette bele magát a találkozóba és az elejétől kezdve foggal körömmel harcolt a győzelemért, de azt hiszem ez elmondható mindenkire a csapatból.

Ennek az eredménynek köszönhetően feljebb léptünk ismét egy pozíciót, immár második helyen vagyunk Kétegyháza szélárnyékában és várjuk azt a megfelelő pillanatot, hogy előzni tudjunk.(Hogy alkalmazzak egy kis forma 1-es hasonlatot). Jövőhéten Csorvás csapata látogat hozzánk akik még nem mondtak le arról, hogy felálljanak a dobogó valamely fokára. Azt hiszem ismét jó mérkőzés elé nézünk. Kétegyháza Köröstarcsára utazik és biztosak lehetünk abban, hogy a tarcsaiak nem fogják könnyen adni magukat, mivel égetően nagy szükségük van a pontokra, hogy képesek lehetnek megtréfálni az éllovast.

A következő hetekben egy afféle ajándékkal jelentkezünk majd, ami aztán rendszeressé válik és hétről hétre ugyanabban az időpontban érkezik majd. Ez nem más mint Tasi Robi véleménye illetve gondolatai a mérkőzésekről, ahogyan azt ő látta belülről, a játéktéren. Tehát ezentúl minden mérkőzést követően olvashatunk egy bő, és szókimondó összefoglalót a gólkirályjelöltünktől.

Végezetül gratulálni szeretnék minden csapattagnak ehhez az eredményhez. Így tovább!

Hajrá MFC!