Hatalmas nagy várakozás előzte meg ezt a találkozót mondván ez lehet az igazi erőfelmérő számunkra. Az előzetesben várható hiányzónak feltüntetett Bíró és Fazekas is mezt húzott, hiszen ebből a mérkőzésből ők is ki akarták venni a részüket. Tasi sajnos nem tudta megoldani a hazautat így ő nem futott ki a többiekkel a gyepre, azonban biztosak lehetünk, hogy lélekben ő is ott volt a csapattal.

A kitekintés után térjünk át a meccsre. A kezdést követően a vendégek mondhatni kezükbe vették az irányítást és próbáltak ezzel megzavarni minket. Azt kell mondjam ez kissé sikerült is hiszen a csapatunk nincs ahhoz szokva, hogy nem mi birtokoljuk többet a  labdát és ez okozott egy kis iedeig tartó üzemzavart mind a fejekben mind pedig a lábakban. Az első félidő feléig nagyjából támadást nem tudtunk vezetni ha mégis sikerült akkor az veszélytelen volt a vendégek "ketrecére". Mindezidő alatt a mi kapunk előtt nagy volt a felfordulás. Előbb egy jól meglőtt szaadrúgást piszkált ki Jambrik aléc alól majd egy, a hosszó sarokba tartó fejest ütött szögletre. Ezen bravúrokat látván a vendégek kicsit elbizonytalanodtak és felvetődött bennük az a kérdés, hogy hogyan lehet itt gólt szerezni? A válasz erre nagyjából egy szó: SEHOGY! Ezt a bizonytalanságot érezték meg játékosaink, így a kezdeti túlzott ellenfél iránt érzett tisztelet alábbhagyott és elkezdtünk játszani. Mi is egyre többet veszélyeztettünk, de a ziccereket még mindig nem tudtuk kihasználni. A félidőig nem történt további érdemleges dolog így a számunkra kedvező 0:0-ás eredménnyel vonulhattak pihenni a csapatok.

A szünet után a játék képe megváltozott, talán köszönhető ez a félidei eligazításnak. Egyre bátrabban kezdtünk játszani és mondhatom a második félidő nagy részében a vendégek csak a kontráikból éltek, amik valljuk meg életveszélyesek voltak. Jambrik ebben a játékrészben is több hatalmas bravúrt mutatott be és nem túlzok ha azt mondom, hogy a 75. percig ő tartotta bent a Magyar Kupában a csapatot. Miért csak a 75. percig? Mert akkor érkezett a csereként pályára lépő Várnai aki megszerezte a találkozó első gólját. Laksteter lépett meg a jobb szélen majd egy szép cselt bemutatva elküldve a védőjét középre helyezett, ahol érkezett a már korábban említett Várnai és a hálóba talált.(1:0). A gól előtti percekben a térfelüket alig-alig voltak képesek elhagyni a vendégek mivel teljesen átvettük az irányítást. A szarvasiaknak innentől kezdve sebességet kellett váltaniuk hiszen két gólt kellett volna szerezniük, de nem hogy nem szereztek egyet sem, kaptak egy újabbat. Patyi kapott egy nagyszerű ladát majd az adódó lehetőséget -ahogy azt tőle megszokhattuk- ki is használta. Eltolta a játékszert a Zrínyiként kirohanó kapus mellett majd a kapuba lőtt.(2:0).

Ezzel az eredménnyel ért véget a találkozó így egy nagy skalpot begyűjtve léphettünk a következő fordulóba.

Nehéz a feladatom, hiszen néhány jól teljesítő játékost kellene kiemeljek. Azt kell mondjam, hogy az egész csapat rendkívül jól játszott, de ha mégis meg kell nevezzek pár embert akkor azok ők lennének: Jambrik, Pócsik, Bíró, Márkus, Patyi, Laksteter és Várnai.

Emellett dícséret jár egytől egyig az egész csapatnak hiszen hatalmas eredményt értek el ezzel és rmeéljük tovább tart a menetelés és a következő akadályt is sikerrel vesszük majd.

Továbbra is HAJRÁ FIÚK, HAJRÁ BÁNHEGYES!